HTML

Jákópapagájos blog

8 éve van jákóm, az egyik 8 éves múlt január 13.-án, a másik 10 éves múlt. Tegnap teljesült egy 10 éves álmom, s lett 2 jákófiókám. 2012.01.20.-án bújtak ki a tojásból nagy örömömre. Az ő felnevelésükről, majd a két idősebbel való összeszoktatásukról szól ez a blogom.

Friss topikok

  • csivicsuvi: Már nem működik ez a blog? De kááár! :-(( Pedig boldogan olvasnám, két pincurkámmal együtt. (2015.07.31. 02:18) Mangó szöveg
  • CsillaGyöngy: Rászoktunk, hogy késő este etetem kiskanállal tápból. Olyankor megeszi az összeset, és utána gyakr... (2012.05.12. 12:34) Már tisztára, mint az igaziak:-)
  • Noi blogja (törölt): @CsillaGyöngy: Csodálatosan fejlődik Gyöngy:-))) Öröm olvasni soraidat. Alacsony ülőrúdjuk van, mi... (2012.05.04. 17:56) Már a begyükbe is jut az elfogyasztottakból
  • Noi blogja (törölt): @CsillaGyöngy: Köszi:-)) Ha lesz kedved, időd, meséld el az egészségügyes rossz tapasztalatodat. J... (2012.04.10. 14:40) Hétfő óta nemcsak táp:-)))
  • CsillaGyöngy: Sajnos a magyar egészségügyről nekem is vannak rémtörténeteim, az egyik épp aktuális... :( Gyöngy ... (2012.04.09. 09:23) Újra itt!

Címkék

Újra itt!

2012.03.24. 14:13 Noi blogja (törölt)

Sokat fulladok, csúnyán visszamaradt ez a szövődmény az influenza után...olyannyira, hogy mennem kellene tüdőgyógyászhoz, de másfél hónapra sikerült időpontot kapnom, ez április vége.

A két kis jákó színt váltott. Mangó tollai sötétebbek, mint Málnáé. Betollasodott a szárnyuk, a mellkasuk jó része, a fejük is tollas, most a hátukon növesztgetik a tokokat, tollacskákat.

Már leugrálnak kisebb magasságokból a szárnyaikkal olyan repülésre hasonlító mozdulatot téve közben. Csak puha felületre engedem őket ugrani, ahol tudok vigyázni, nehogy baj érje őket.

A karmocskáikkal nagyon erősen kapaszkodnak, erős, hegyes pengéket növesztettek. Mikor nem akarják, hogy letegyem őket, belekapaszkodnak a kezembe, a bőrömön át kis pontszerű vérzést előidézve.

Még mindig mindent együtt csinálnak, szinte folyamatosan fizikai kapcsolatban vannak egymással, kivéve, mikor eljön az idő és próbálom a helyükre tenni őket, mert akkor Málna felszalad a nyakamba, s csak bújik, farol egyre hátrébb, nehogy a helyére tudjam tenni, Mangó pedig hagyja magát a helyére tenni, de amikor már ott van, mindig kiugrik, s kezdhetem elölről.

Mintha egy zsáknyi gilisztát próbálnék egy kisebb májkrémes konzervdobozba belegyömöszölni:-))))

Azt is megfigyeltem, hogy ők nem annyira ragaszkodnak hozzánk, nem lógnak annyit rajtunk, mint az egykeként nevelgetett arák. Az arák folyamatosan igényelték a közelségünket, a törődésünket, foglalkozni kellett velük, a két jákó szemmel láthatólag kiválóan elvan egymás társaságában, elég, ha megetetjük őket és tisztába tesszük a helyüket.

Egyik nap az oldalamhoz bújva pihengettek, mikor inni próbáltam egy színes Kubu-s üvegből. Málna nagyon hangos, mély hangzású morgásba kezdett felém nyújtott, kitárt csőrrel, majd szinte azonnal Mangó is. Hiába tettem le az üveget, nem nyugodtak meg, beszélhettem én hozzájuk. Nem engedték, hogy hozzájuk érjek, elhátráltak, folytatva a kitárt csőrrel való morgást. Miután nem boldogultam máshogy, óvatosan letakartam őket az ismerős törölközőjükkel, s ekkor azonnal abbamaradt a morgás. Gyorsan meg is nyugodtak, elaludtak.

Nagy élmény ez a két picúr:-)))

 

 

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://jakopapagajok.blog.hu/api/trackback/id/tr324337055

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

CsillaGyöngy 2012.04.02. 09:56:43

Remélem, gyógyulgatsz és jobban vagy! :)
Képzeld! Zseniális! Gyöngyöt megtanítottam gyakorlatilag alig tucatnyi játékos-jutifalatos ismétléssel, hogy az egyik lábával pacsit adjon, a másikkal pedig integessen. És igenis tudatosan csinálja. Le vagyok nyűgözve. Királyfival is voltak próbálkozásaim, ő is megcsinált pár dolgot, de nagyon utálta és ideges lett tőle, úgyhogy abbahagytuk. Gyöngy azonban alig várja, hogy kicsit gyakoroljunk, szereti. :)
A személyes tapasztalatom Gyöngyinél az hogy a kézzel nevelés nem jelent autómatikus szelídséget (és ezt most úgy értsd, hogy a kezdeti vadság után, hogy hozzám került, már én neveltem kézzel, már elfogadott, és ahhoz képest mondom). Bár könnyebb a dolog egy kézzel nevelt madárral, de őt is meg kell hódítani. Gyöngyi sem adta a bizalmát egykönnyen, igenis meg kellett dolgozzak érte, hiába nevelgettem kézzel. Elfogadta a kaját, meg a bújást, a gondoskodást, de a TUDATOS bizalom egy következő lépés volt és ez a folyamat még most is tart. Látszott rajta, ahogy felcseperedve, már repülés és csípésképesen, nyiladozó értelemmel újraértékelte a kapcsolatunkat, és -lehet furán hangzik-, de Gyöngy egyre szelídebb, ahogy cseperedik. Az elején néha olyan érzésem volt, hogy "visszavadult", majd tudatosan engedett közel magához újra, ami viszont már stabil alapja lett a kapcsolatunknak. És ez kiskorában több lépcsőben játszódott le.
Nálatok mi a helyzet most Mangóval és Málnával?

Noi blogja (törölt) 2012.04.07. 12:07:44

@CsillaGyöngy: Sajnos rosszabbodtam az elmúlt időszakban, de a mai napom kicsit jobbnak tűnik:-)))
Majdcsak eljön már a 24.-e és eljutok végre egy szakorvoshoz!
Nem is mérgelődök már ezen a másfél hónapos várakoztatáson, sajnos mindenfelől ezt hallom, hogy ez lett a mai magyar egészségügy!
Mangó és Málna még nagyon baba, ők még ragaszkodnak hozzám, mert etetem őket, mert gondoskodom róluk. Azt hiszem, majd ha még korosodnak, s önálló cselekedetekre képesek lesznek, pl. szabadon el tudnak repülni, ha akarnak, avagy éppen hozzám, akkor derül ki, milyen is a viszonyunk:-)
Csodálatosan okosak a jákók, mindig is ez volt a véleményem, ezért cseppet sem csodálkozom, hogy Gyöngy ilyen könnyen, ilyen szívesen tanul. Gratulálok hozzá, remélem, sok izgalmas, új dolgot tanítasz még neki. Remélem, el is meséled!

CsillaGyöngy 2012.04.09. 09:23:53

Sajnos a magyar egészségügyről nekem is vannak rémtörténeteim, az egyik épp aktuális... :(
Gyöngy intelligenciája. Csak azt tudom mondani, hogy lenyűgöző, élmény vele élni. De kétségtelenül okos problémákat egy ennyire intelligens madár. És pont ez az a kihívás benne, ami a legszebb. Tele van energiával és igényli a feladatokat. De annnnnnyira, hogy egy sima együttélésben nem tudom lekötni, és (mint egy okos juhászkutya) akkor kitalál magának saját küldetéseket. :D A legbosszantóbbak most aktuálisan, hogy imád rajtam babrálni, de ugye a ruhámat több rétegben rágni nem szabad, a testrészeimet kicsipkézni nem szabad, viszont van egy remek szemüvegem. No, egyet már tönkretett... már a pótszemüvegem hordom, és nincs több. :))) már beigértem neki a kontaktlencsét. Nem Gyöngynek, hanem tollasbullnak kellett volna nevezni. Mert olyan makacsul "fog" mint egy bulldog. A másik heppje még rosszabb. Mert veszélyes. lerántja a villanytűzhelyről a kotyogó kávéfőzőt, a melegedő tejet. Én értem, hogy kell az adrenalin, nade ez már extrémsport!
És a jákók híres ráhangolódása a gazdira már érezhető. Simán lehet vele apró rezdülésekkel kommunikálni (feltéve ha épp nem makacskodik), mintha egy másik emberrel kommunikálnék, egy olyannal, aki nagyon figyel rám, szavak nélkül, kis hangokkal, vagy rezdülésekkel. Nagyon élvezem.
És képzeld! Tegnap a barátnőm is megpróbálta az integetést Gyönggyel, és megcsinálta neki!!!! :)
A hordozóba beszoktatás viszont gond, hiába próbálkozom nem megy. Szívesen vinném magammal mindenhova, de mondtad és igazad van, hogy ők Királyfival egy csapat, mégha kicsit fura is. Nem tudom mi lenne a jobb neki, ha magammal viszem, vagy ha itthon hagyom a kényelmes kalitjában (papagájszoba, ahogy a lányom nevezi) Királyfi és a törpök mellett.
Még egy érdekesség. A kalitjában lévő játékokkal egyáltalán nem játszik, de a lakásban szabadon függesztett játékokat amortizálja. Miért?
süti beállítások módosítása