Két kis picúrkám a hegyes, éles karmaival nagyon jól kapaszkodik. Ezért a család elnevezte őket Tépőzár 1-nek és Tépőzár 2-nek:-)))
Tudnak futni is már.
Mangónak a csőre végéről szerdára leesett a tojástörő kis hegyecske, Málnának mára tűnt el. Szélesedik az alsó csőrkávájuk is.
Egyelőre azt figyeltem meg, hogy annyira nem ragaszkodnak hozzánk, emberekhez, mint az arák kicsi korukban. Az arák mindig a közelségünket keresték, velük mindig foglalkozni kellett.
A két jákó picúr egymást nyaggatja minden ébren töltött percében, talán ezért nem rajtunk, embereken lógnak. De majd a jövőben kiderül, jól gondolom-e.
Megint hatalmasat nőttek, a nagyfiam két napja nem látta őket, alig hitt a szemének a ma reggeli etetésnél:-)))